Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 12.02.2007
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Gujdár Gabriella
Titlul articolului: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában
Numărul fotografiilor: 4
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=18118


A Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó törekvések, főként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által folytatott belső népszavazás némiképp beárnyékolta Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu román államfő tegnapi bukaresti tárgyalását, és nem igazán segítette az érdemi döntések meghozatalát.

Bár a megbeszélésen a kétoldali együttműködést szavatoló kérdések mellett szóba került a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának biztosítása és a kisebbségi törvény is, a két államfő közös sajtónyilatkozatában azt fogalmazta meg: mindkét állam számára az a legjobb megoldás, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás kisebbségpolitikai modelljét és az erre vonatkozó jogszabályi keretet.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása terén” – vonta le a következtetéseket maga Traian Bãsescu a szûk körû tárgyalásokat követõen. Hozzátette azonban, hogy még akkor is, ha a két ország máshová teszi a hangsúlyokat, Románia és Magyarország eleget tesz az európai kívánalmaknak a kisebbségi jogok biztosítása terén.

Sólyom László, aki romániai látogatása elõtt felkereste azokat a magyarországi településeket, ahol a román kisebbség zöme él, hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását.

Államalkotó európai kisebbségek

„Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezõk, teljes kulturális autonómiát élveznek és önkormányzattal rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet a magyar köztársasági elnök, aki román kollégájának a romániai magyarság kapcsán azt is kifejtette, hogy egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez.

 Traian Bãsescu a közös sajtónyilatkozaton újságírói kérdésre elmondta, alkotmányellenesnek tartja a székelyföldi megyékben a területi autonómiáról folytatott, SZNT szervezte belsõ népszavazást. „Azt állítják, hogy ez csak a lakosság véleményének letesztelése. Addig, amíg ez csak teszt marad, úgy is tekintünk rá. De akkor, amikor, azok, akik ma tesztelnek (...) megpróbálják érvényesíteni ennek az úgynevezett tesztnek, illegális népszavazásnak az eredményét, a román állam késlekedés nélkül, alkalmazni fogja az Alkotmányt és Románia törvényeit” – szögezte le Bãsescu. Hozzátette, a felelõsséget azoknak kell majd vállalniuk, akik egy egységes, oszthatatlan és szuverén nemzetállam területén jelenleg alkotmányellenes tettet hajtanak végre. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a román államfõnek a referendum kérdésében tanúsított fellépése mögött valamiféle érdek van, mert – mint mondta – azt a román politikusok is nagyon jól tudják, hogy az úgynevezett belsõ népszavazás nem törvénytelen, legfeljebb haszontalan.

Mint mondta, a romániai magyarok lojális állampolgárai Romániának, kulturális értelemben a magyar nemzet részei, és ugyanakkor az összes román és magyar állampolgárral együtt európai polgárok. „A megoldásra váró ügyek között éppen ezért különös hangsúllyal szerepel a romániai magyar felsõoktatás, bizonyos tekintettel arra az igényre, hogy legyenek magyar nyelvû egyetemi karok. Felkértem továbbá az elnök urat, hogy segítse felgyorsítani az egyházi kárpótlás végrehajtását, és kértem a közbenjárását, hogy a kisebbségi törvény minél hamarabb emelkedjen törvényi erõre” – közölte Sólyom László.


Lobbi a kisebbségi törvényért

A köztársasági elnököt Nicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke is fogadta, a kétoldalú tárgyaláson Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetõje is részt vett. Ezt követõen Sólyom László Bogdan Olteanu képviselõházi elnökkel tárgyalt, majd Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A román kormányfõ azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy a kulturális autonómiát is biztosító kisebbségi törvény minél hamarabb megszülessen.

A miniszterelnök azonban a területi autonómiára vonatkozóan a román államfõéhez hasonló álláspontot képviselt.



Sólyom azt mondta, nem érezte úgy, hogy a találkozóra rányomta volna bélyegét az autonómia körüli egyet nem értés, mivel, mint fogalmazott, az, amikor a két államfõ találkozik, illetve az államfõ tárgyal a miniszterelnökkel és a két házelnökkel, lehetõséget ad olyan kérdések felvetésére, amelyek nem a közös kormányülésre valók. Emiatt vetette fel a területi és a kulturális autonómia problematikáját, illetve részletesen ismertette a magyar álláspontot.
 A „hölgyprogram” keretében Sólyom Erzsébet, a magyar first lady ellátogatott a bukaresti magyar iskolába is, a magyar nagykövet felesége, Terényiné Lantos Emília társaságában. Lapunk kérdésére Sólyom Erzsébet úgy fogalmazott, nagyon fontos volt számára, hogy belásson az Ady Endre Líceum életébe, hiszen „e kis magyar szigetet a román fõvárosban” érdekesnek találja. Sólyom Erzsébet végighallgatta az iskola régizene-együttesének játékát, majd elbeszélgetett az iskola pedagógusaival. Szemmel láthatóan a kicsik közt érezte a legjobban magát, elidõzött a gyerekek között. Arról faggatta az egyik óvónõt, melyik gyereknek milyen nemzetiségû szülei vannak. Meglepetés volt számára egy japán kisfiú, akinek a szülei úgy döntöttek, hogy magyar óvodába járatják. Még érkezése elõtt ajándék érkezett az iskolának: egy filctollas tábla és egy projektor. Bejan Ibolya igazgatónõ elmondta, az ajándék kapóra jött, hiszen eddig nem volt az iskolának ilyen modern kivetítõje.

O. A.

Elmondta, a magyar állam nem avatkozhat egy másik szuverén állam belügyébe, ugyanakkor határozott álláspontja van arról, hogy milyen jogok illetik meg az adott ország kisebbségeit. Ezek között említette az önszervezõdéshez és az önigazgatáshoz való jogot, hozzátéve, hogy Magyarország, de a Magyar Köztárság elnöke személy szerint is támogatja az ezt szorgalmazó alkotmányos kezdeményezéseket.



„Itt a területi autonómia koncepciója az, ami ellenállásba ütközik, erre azt javasoltam, induljon errõl nyílt és demokratikus párbeszéd. Ennek kezdeti formája a Székelyfölön létrejött önkormányzati szövetség, és az itteniekre tartozik, hogy megalkossák és kipróbálják a többi lehetõséget” – értékelte.

Nem kukoricáznak

A két államfõ a megbeszélésen a Gozsdu-ügyet is érintette, és nem zárta ki annak lehetõségét, hogy a két ország kormánya, amelynek ez a kérdés kizárólagos hatásköre, visszatérjen a megállapodásra, amelyet a román parlament máig nem hagyott jóvá. Sólyom és Bãsescu most tárgyalt elõször uniós államok elnökeiként egymással. Utóbbi megígérte, a jövõ héten Románia Magyarország javára szavaz az EP-ben annak érdekében, hogy Magyarország fenntarthassa a génmódosított kukoricával szembeni tilalmat.

Az RMDSZ-nek súlya van

„Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba” – mondta Sólyom László az RMDSZ vezetõivel tegnap délután folytatott megbeszélést követõen. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetérõl a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. Az RMDSZ vezetõi az erdélyi magyar önkormányzatok számára a versenyképesség biztosításához és a felzárkózáshoz szükséges tapasztalat átadásához is kérték a magyar köztársasági elnök támogatását. 
  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.